Az ingatlan ügyvédi munkadíj

• Ingatlan adásvételi szerződés elkészítése, ellenjegyzése és földhivatali benyújtása esetén az ügyvéd munkadíj a vételár 0,25%-a.

• Lakóingatlan bérleti szerződésének megszerkesztése és ellenjegyzése során az ingatlan ügyvédi díj mértéke a havi bérleti díj 50%-a.

• Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződésének elkészítése és ügyvédi ellenjegyzése esetén az ingatlan ügyvéd díja szintén az egyhavi bérleti díj 50%-a.

  Az ingatlan adásvételi szerződéshez kapcsolódó egyéb költségek:

• A tulajdoni lap beszerzésének költsége:

• A földhivatali eljárás hatósági díja:

Hogy lehet ennyire kedvező az ügyvédi munkadíj?

Azért tudom a piacon szinte legkedvezőbb árakat kínálni, mert irodám kifejezetten ingatlanjogra specializálódott, és gyakorlatilag csak ezzel a jogterülettel foglalkozom. A nagyszámú ingatlanjogi megbízás teszi lehetővé, hogy az ingatlan adásvételek munkadíját az ügyfelek számára a lehető legelőnyösebb árszinten tartsam.

Árstruktúrámat úgy alakítottam ki, hogy az ingatlan adásvétel ügyvédi díja mindig az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb maradjon. Mindezt anélkül, hogy kompromisszumot kötnék a gyors, precíz, magas színvonalú és ügyfélközpontú szolgáltatásban.

Közterhek

Ingatlan adásvétel, öröklés vagy ajándékozás során az ingatlant megszerző félnek (vevőnek vagy megajándékozottnak) számolnia kell illetékfizetési kötelezettséggel. Adásvétel esetén emellett előfordulhat, hogy a vételár tartalmaz Általános Forgalmi Adót (ÁFA) is. Az illeték- és adófizetési kötelezettségekre ugyanakkor többféle kedvezmény vonatkozhat.

Ingatlan adásvétel és ajándékozás esetén az illetékbevallás kitöltése és az adóhatósághoz való benyújtása az eljáró ügyvéd feladata. Ez a földhivatalon keresztül történik, egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelemmel.

Az eladó adókötelezettségei
A vételárat megszerző félnek, vagyis az eladónak gyakran keletkezik Személyi Jövedelemadó (Szja.) fizetési kötelezettsége. Ennek alapját általában a vevőtől kapott vételár és a korábbi vételár közötti különbözet képezi. A számításnál azonban nemcsak a vételárat lehet figyelembe venni, hanem bizonyos költségek (pl. megszerzésre fordított kiadások, felújítások költségei) is levonhatók.

A fennmaradó különbözet után kell megfizetni az aktuális jövedelemadó-kulcsot (jelenleg ez 15%). Az Szja. tényleges mértékét számos tényező befolyásolja: így például, hogy lakóingatlanról vagy más rendeltetésű ingatlanról van-e szó, és mennyi idő telt el a megszerzés és az értékesítés között. Egyes esetekben a számítási alap mérséklődik, illetve különféle adókedvezmények is érvényesíthetők. Az adót az éves adóbevallásban kell feltüntetni.

Egyéb költségek
Az eladói oldalon szinte mindig felmerül az ingatlan energetikai tanúsítvány elkészítésének díja is, amelyet az értékesítéshez be kell szerezni.

Az adó,- és illetékkérdésekkel alább részletesebben foglalkozunk.

Illetékkötelezettség ingatlan adásvételkor

Az 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) rendelkezései alapján, ha valaki ellenérték fejében – jellemzően adásvételi szerződés útján – szerez ingatlant, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Az illeték alapját az ingatlan tehermentes forgalmi értéke adja. Ez rendszerint megegyezik a vételár összegével, ugyanakkor az adóhatóság ettől eltérően is megállapíthatja az értéket.

Az általános szabály szerint az illeték mértéke – 1 milliárd forintos forgalmi értékhatárig – az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Például egy 50 millió forintos értékű lakás esetében az illeték 2 millió forint. Ez jelentős költség lehet, ezért célszerű már előre kalkulálni vele. Ugyanez az előírás vonatkozik vagyoni értékű jogok (például haszonélvezet) visszterhes megszerzésére is.

Fontos hangsúlyozni, hogy akár visszterhes vagyonátruházásról, akár ajándékozásról van szó, az illeték alapját az adóhatóság a szerződésben szereplő vételártól függetlenül is megállapíthatja. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy a vételár nem tükrözi a piaci forgalmi értéket, becslés útján határozza meg azt. Ez a becsült érték jogorvoslati eljárás keretében vitatható, de ha az adózó nem él a jogorvoslat lehetőségével vagy nem jár sikerrel, a meghatározott érték válik az illetékszámítás alapjává.

Az Illetéktörvény több esetben mentesíti a vagyonszerzést az illeték megfizetése alól. Például nem kell illetéket fizetni, ha a megszerzett ingatlan lakóház építésére alkalmas telek, feltéve, hogy a vevő négy éven belül felépít rajta egy megfelelő lakóházat. Ugyancsak mentes a vagyonszerzés, ha az egyenes ági rokonok vagy házastársak egymás között ruháznak át vagyont (adásvétel, ajándékozás), vagy ha a házastársi vagyonközösség megszüntetésére kerül sor.

Ismert illetékkedvezmény a „cserét pótló vétel” intézménye. Ennek lényege, hogy ha egy magánszemély a vásárlást megelőző egy éven belül, vagy azt követően egy éven belül értékesíti korábbi lakását, akkor a megszerzett új ingatlan után csak a régi és az új lakás értéke közötti különbözet után kell illetéket fizetni. Amennyiben a vásárolt ingatlan forgalmi értéke alacsonyabb, mint az eladotté, illetékkötelezettség egyáltalán nem keletkezik.

Személyi jövedelemadó ingatlan értékesítése után

Röviden összefoglalva: ha az ingatlant magasabb áron sikerül eladni, mint amennyiért annak idején vásároltuk, a különbözet után személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.

A kiindulási alap az ingatlan eladásából származó bevétel. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint minden olyan összeg bevételnek minősül, amelyet a magánszemély az átruházás következtében kap. Nem befolyásolja a szabály alkalmazását az sem, ha a vevő a vételárat részletekben fizeti, hiszen a jövedelem megszerzettnek tekintendő azon a napon, amikor a szerződést a földhivatalhoz benyújtják.

A bevétel összege azonban különböző költségekkel csökkenthető. Ilyenek például:

• az ingatlan megszerzésére fordított összeg és az ehhez kapcsolódó egyéb kiadások,

• az értéknövelő beruházások,

• valamint az eladással közvetlenül összefüggő költségek.

Ezeket számlával szükséges igazolni. Magánszemélyek közötti adásvételnél a megszerzésre fordított összeg a szerződésben rögzített vételár. Értéknövelő beruházásnak minősül minden olyan ráfordítás, amely ténylegesen növeli az ingatlan piaci értékét, ideértve azokat a kiadásokat is, amelyeket az átruházás előtti 24 hónapban végeztek, és meghaladják a szerződés szerinti bevétel 5%-át, ha azok az ingatlan állagmegóvását szolgálták.

Lakás átruházásakor az adó alapja a szerzés óta eltelt idő függvényében csökken:

• a megszerzés évében és az azt követő évben: 100%,

• a második évben: 90%,

• a harmadik évben: 60%,

• a negyedik évben: 30%,

• az ötödik évtől kezdődően: 0%.

Ez azt jelenti, hogy ha legalább öt éve vásárolt lakást vagy lakóházat értékesítünk, már nem keletkezik adóköteles jövedelem, így személyi jövedelemadót sem kell fizetni.

A ténylegesen számított adóalap után a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke jelenleg 15%. Az ingatlan eladásából származó jövedelem után a magánszemélynek az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás határidejéig megfizetnie az adót.